A hírlevél marketing alapszabályai

Mielőtt elkezdenénk használni a profi hírlevélküldő programot, érdemes egy kicsit átfutni, melyek azok a szempontok, amiket hírlevél készítés közben szem előtt kell tartanunk.

Legyen figyelemfelkeltő a tárgy mező

Talán nincs is ennél fontosabb szabály. Ha a hírlevél megérkezik, az olvasó először a tárgyat olvassa el, és ha ez számára nem nyújt érdekes információt, kíméletlenül törli a levelet, de minimum továbbgörget.

Ha tehetjük, a tárgysorba írjuk bele a címzett nevét. Drasztikusan megnövelheti az átkattintási arányt.

Óvatosan az írásjelekkel. Sok levelező rendszer automatikusan spam mappába teszi azt a küldeményt, amelyik felkiáltójelet, vagy egyéb írásjelet használ a tárgy mezejében.

A hírlevél ne akarjon mindenáron eladni

Ez elsőre kissé paradoxnak tűnhet, de ahelyett, hogy kizárólag vásárlásra ösztönöznénk, igyekezzünk hasznos és érdekes tartalommal is szolgálni nekik. Jól bevált recept, ha sztorizunk (lehet kitalált is), és ezzel igyekszünk fenntartani az olvasó érdeklődését. Alkalmazzuk a „mézesmadzag” szabályt, tehát a hírlevélben csak az információ figyelemfelkeltő töredékét süssük el, és irányítsuk az érdeklődőket weboldalra, a bővebb információért.

Ne a céget reklámozzuk

Senki nem kíváncsi arra, hogy a vállalat mennyi profitot termelt tavaly, és hány új ügyfelet szereztünk. Fókuszáljunk a célcsoport problémáira, és gondoljuk át: mivel tudnánk nekik segíteni, milyen szolgáltatásra van szükségük.

Kerüljuk a grafikákat is, maradjunk a szöveges formátumnál!

Teszteljünk!

Hozzunk létre egy tesztcsoportot, és mielőtt a hírlevelet kiküldenénk élesben, végezzünk el egy tesztküldést. Régi mondás, hogy több szem többet lát - a szerző sokszor nem vesz észre olyan hibákat, amit egy kívülálló igen. Nincs annál kellemetlenebb, amikor már küldés után jövünk rá, hogy nem működik egy link, vagy kihagytunk valami fontosat.

Ne küldjünk kéretlen levelet!

Egy címlista kiépítéséhez sok időre van szükség. Ne vásároljunk kétes eredetű listákat, mert egyrészt meggyűlhet a bajunk a törvénnyel, másrészt a címzettek jelentős része már lehet, hogy nem is létezik. Az sem utolsó szempont, hogy az emberek bizony, nem szeretik a kéretlen leveleket, és csak ártunk a hírnevünknek.

Tegyük lehetővé, hogy weboldalad minden oldaláról fel tudjanak iratkozni a hírlevelünkre.

Időzítsünk tudatosan!

Az ugye magától értetődő, hogy egy hajnali 2-kor kiküldött hírlevelet sokkal kevesebben fognak megnyitni, mint egy reggeli vagy kora délutánit. Ha inkább vállalatok, cégvezetők alkotják célcsoportunkat, érdemes a hét közepén, napközben eljuttatni hozzájuk a küldeményt. Fogyasztói célcsoportokat hétvégén is megkínálhatunk egy-egy érdekes hírlevél-sztorival.

Elemezzünk!

A LadyBird segítségével nyomon követhetjük a küldemények sorsát. Láthatjuk többek között a megnyitási arányt, a továbbküldések számát, és azt is, hogy az e-mail sikeresen megérkezett-e a címzettekhez.

Jegyezzük fel az összes küldeményed statisztikáit, és szép lassan körvonalazódik majd, hogy mire vevők az ügyfeleink, és mire nem.

Döntsük el, hogy HTML vagy sima szöveges hírlevél lenne-e a jobb nekünk

Bár manapság már csak kevesen használnak sima szöveges hírlevelet, ennek is megvannak az előnyei. Például, a HTML leveleket nagyobb eséllyel fogják meg a spamszűrők. Egyes hivatalokban és nagyobb cégeknél eleve szűrve vannak az ilyen típusú levelek, ezért számukra érdemesebb a tisztán szöveges formátumot választanunk.

Ha a HTML formátumot választjuk, magasabb átkattintásra számíthatunk, követőkódot tehetünk a levélbe, és a design-t is alakítgathatjuk.

Interaktivitás

Adjuk meg a lehetőséget a visszajelzésre! Tudjuk meg közvetlenül a címlistánkra feliratkozóktól, hogy mi volt a hiba a legutóbbi hírlevelünkben. Nagyon sokat tanulhatunk belőle.

Érdemes a sablonba beletenni az összes elérhetőségünket. Ezzel még hitelesebb lesz az információ, amit közlünk, és persze leegyszerűsíti a kapcsolatfelvételt is.

Fontos, hogy a küldemény tartalmazzon leiratkozó linket is. Ez pedig továbbviheti az olvasót egy olyan oldalra, ahol indokolhatja a leiratkozás okát.